Školstvo

Iskolatörténet

A Gömör – Tornai –karszt területén, a Kecsői - karrok védelmet nyújtó ölelésében fekszik egy magyar falu, Kecső. A település az UNESCO világörökség helyszínén található, az ENSZ 1995 -ben a világörökség kulturális részévé nyilvánította. A karsztra jellemző tájszerkezet, a felszín – és a felszín alatti képződmények lenyűgöző formavilága páratlan természeti értéket képvisel ezen a területen, ami 2002 óta nemzeti park.

A Kecsői Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 1-4 évfolyamával, általános műveltséget megalapozó intézmény, mely 2002-től jogalanyisággal nem rendelkezik. Az iskola fenntartója Kecső Község, gazdasági, anyagi téren egyaránt.
Iskolánk alapfeladata az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés, oktatás bebiztosítása. Fontos feladat az alapképességek kialakítása, fejlesztése.
Az iskola célja, hogy a tanulók szívesen látogassák az intézményt, ahol a tanulás aktív részeseivé válhatnak. Demokratikus légkörben tanulhatnak, humánus bánásmódban részesülve.
Örömmel, bizakodással tölt el, ha a mindennapi életben igényességgel, tudással, értékekkel találkozik az ember. A jó iskola értékeket közvetít a tanulóinak. A családban megszerzett tudáskészlet, amely után a gyermek az óvoda, majd az iskola közösségének tagja lesz, további téren gazdagodik. Az iskolai közösségben érvényre jutnak a közös célok és érdekek, a szabad döntés joga, a demokrácia szabályrendszere, a megbecsülés és a szeretet, a cselekvőképesség, a különbözőségek gazdagító hatása. A gyerekek nemcsak a tanítójuktól, hanem egymástól is tudnak tanulni. Ez különösen akkor igaz, ha a gyerek saját fejlettségi szintjénél jobb, értelmesebb társakkal van együtt nap, mint nap. Négy évfolyam együttműködése, működtetése nem egyszerű feladat. Az eredményes tanulás, fejlődés nemcsak /és talán nem is elsősorban / intellektuális képességek függvénye. A tapasztalatok alapján sokkal inkább a tanuló belső indítékaival, kíváncsiságával, ambíciójával, szorgalmával, akaraterejével, és az önmagáról alkotott elképzelésével van összefüggésben. Iskolánk mindent megtesz, hogy a rá bízott tanulók adottságai, munkaszeretete, szépérzéke, toleranciája optimálisan fejlődjön, és az önzetlen cselekvés gazdagító hatása formálja őket egyéniséggé.

Az iskolánk szeretettel vár minden gyereket abba az intézménybe, ahol gyermekeink testi- lelki épségének védelme érdekében, erős érzelmi töltésű, pozitív értékrendre való nevelés folyik, ami által nevel: emberségre, kitartásra, hazaszeretetre.
Mottónk: Minden nap gazdagít bennünket úgy tudásban, mint lélekben, így mottónk a jóság és a szeretet legyen!

Az iskola története:

A kecsői iskola kezdetét illetően kevés forrás áll rendelkezésre. A község 1397-ben már plébániával rendelkezik. Erről azonban írásos emlék nem található. Az iskola épületét 1886-ban építették.
Az iskolára vonatkozó első írásos feljegyzés, az iskolanapló által az 1910-es évbe kalauzolja vissza olvasóját, a Kecsői Római Katolikus Iskolába, amely a következő évben lett újjá építve. Az építkezést a katolikus egyházközösség és a katolikus hívek támogatásából valósították meg. Úgy az egyház, mint az iskola a Csoltói Plébániához tartozott, mely 1919-ig a Putnoki Esperesi Körzethez volt csatolva.

A krónika említést tesz a következő tanévekre vonatkozóan :

1910-1911 Az első okleveles tanító Köteles Jenő tanított az iskolában.
1914-1928 Turák István az első okleveles plébános tanító kezdi meg hivatása gyakorlását.
1914 június 30 – án az 1. világháború kitörése pánikszerű hatással volt a lakosságra, és az akkori tanításra is. A feljegyzés említést tesz id. Lőrincz J. iskolagondnokról, aki több falusi társával együtt bevonult a háborúba.
A háború alatt az iskolakrónika elpusztult, csupán a visszaemlékezésekből lett összegezve a következő időszak adatai és történései 1926-ig.
1918. október 30-án a Csehszlovák Köztársaság kikiáltása.
1918 – Az első világháború harcai 1918. november 11-én fejeződtek be. A nagy gazdasági világválság okozta nyomor és kilátástalanság ideális táptalajt biztosított a különböző szélsőséges politikai eszméknek.
Az első Csehszlovák Köztársaság alatt el volt ismerve az iskolában a kisebbségi magyar nyelv használata. A gyerekek csupán heti 2-3 órában tanultak szlovák nyelvet További tantárgyak a hittan olvasás, írás, számtan voltak.
1926- Továbbra is az iskolában dolgozik az első okleveles plébános tanító Turák István, aki a kecsői római katolikus iskola és egyházközség tanítója, és ebben a funkciójában marad egészen 1927-ig.
1927- Ebben az évben az első évfolyamba 18 gyereket írattak bele. Czakó István tanító kezdte meg tanítói munkájának gyakorlását. Az iskolát összesen 60 gyerek látogatta . Elkeseredve jegyzi meg a krónikában, hogy az iskolának szinte semminemű felszerelése nem volt. A tanítási nyelv magyar volt.
1928- 1929 Ebben az iskolai évben nyugdíjba vonult Turák István. A tanulók létszáma 66. A római katolikus iskolaszék folyamodványt nyújtott be a Šk. Referáthoz, hogy az Ágostoni hitvallású evangélikus tanulók helyszűke miatt a római katolikus iskolából kitilthatók legyenek.
1931 augusztus 28-án Czakó István tanító az állásáról lemondott, így a megüresedett állás betöltésére pályázat íródott ki.
1931-1932 Barta József Mihály foglalta el a tanítói állást. Megalakult a Vöröskereszt Ifjúsági Egyesülete 28 taggal. A tanulók létszáma 72.
1933 - Titusz Dezső tanító kerül az iskolába.
1934. április 30-án Titusz Dezső tanító beadta a felmondását, és elköltözött új helyére, Andódra. Igy ír: Nehéz munkám volt itt úgy gyermekkel, mint felnőttel. Itt úttörő, korszerű munkát kell folytatni, hogy hathatósabb eredmény legyen. Természetesen ezzel az ember sok ellenséget szerez magának, de később örömmel tapasztaltam, hogy minden propaganda nélkül, csupán a felvilágosító munkám alapján híveim száma egyre nőtt. A búcsúzásnál megkönnyeztem ezeket az igaz embereket, ők pedig engem viszont.
1944. december 19-én a falut megszállták a német katonák. Nehéz időszak következett. A front lassan húzódott tovább a magyar határ felé.
Majd a Csehszlovák Hadsereg felszabadító egységei meghozták a békét. A hivatalos fegyverletételre 1945. szeptember 2-án került sor. A 2. világháború hat év harc és szenvedés után véget ért.
1945. október 10-én kezdetét vette a szlovák nyelvű oktatás, Jozef Horňák iskolaigazgató vezetésével. Nyelvi nehézségek adódtak, mivel ő nem beszélte a magyar nyelvet, a tanulók pedig egy szót sem tudtak szlovákul. A nyelvi nehézségekből adódó sikertelenség mindennapos volt. Idézem: S bolesťou pochoval zásady modernej pedagogiky. Pre samotné deti škola zmenila sa v mučiareň a on stal sa nechtiac mučiacím nástrojom.
Néhány hónap múlva Helena Hrdinová kisegítő tanítónő érkezett a faluba, aki beszélte a magyar nyelvet is.
1946. november 15. – Idézem: Ezekben a napokban kezdjük háttérbe nyomni a magyar büszkeséget és elvetni a hazaszeretet magjait. Megkezdtük a szlovák tanfolyamot a tiszta magyar faluban 70 jelentkezővel. A munkánk jó eredményeket mutat, növekszik a dobrý deň és csökken a jó napot használata.
1947. január 1. – Az iskola igazgatóját, Jozef Horňákot katonai szolgálatra hívják be. A helyébe Helena Hrdinová lép, és Mária Prichelová tanítónő érkezik.
1947 január 15. - A magyar lakosság kitelepítése Kecsőt sem kerülte el. Tizenegy családot vittek el Csehországba. Az iskola 6 tanulót vesztett. Pánik uralkodott el az emberek között. A következő két hét alatt 17 tanuló ment el az iskolából a deportálás következtében.” Néhány lépéssel előbbre léptünk, a gyerekek megtanulják szeretni a mi hazánkat, a Csehszlovák Népköztársaságot”.
1947. október 1. – Változás áll be a tanítói karban, Ján Turkota és Helena Ilavská kezdi meg tanítói munkáját.
1949. szeptember 1.- Ilavská helyébe Samuel Beracka kezdő tanító lép, aki Ján Turkotával 56 tanulót oktat. Ez év októberében katonai szolgálatba lép Ján Turkota. Az igazgatói helyet S. Beracka veszi át, nem hosszú időre, mert októberben J. Horňák újra elfoglalja igazgatói helyét. Megkezdődik a szocializmus építése.
1951-1952 Két magyar tanító Chovan Sándor és Koreny János érkezik az iskolába. A tanulók létszáma 56, a tanítási nyelv pedig újra a magyar lett. A két fiatal, kezdő tanító nagy lelkesedéssel kezdi meg itteni pályafutását. Lenin és Marx szellemében folytatódik a nevelő- munka a szocialista iskolában.
195. augusztus 12-én megalakult az Egységes Földműves Szövetkezet 32 taggal. A kis és középparasztok rátérnek a szocialista gazdálkodás tervszerű útjára.
Chovan Sándor és Mihalik Katalin végzik az oktatói munkát.
1958 - 1959 Ebben a tanévben Mihalik Katalint Radnótba helyezik, a helyébe Chovan Lýdia lép a Füleki járásból. Az iskolát 59 tanuló látogatja.
1959- Villanyszentelési ünnepség volt a faluban.
Így néz ki az iskola épülete a tanítói lakással 1960-ban. /1.számú kép/
1960-1961 Ingyenes tankönyv és iskolai felszerelés várja a tanulókat. A Csehszlovák- és a Szovjet barátság hónapja december, ugyanis e hónap 12-én kötött a két állam barátsági szerződést, melynek alapja az együttműködés és a kölcsönös segítés.
Az iskola megnevezés 1961. június 31- től Alapfokú Kilencéves Iskola 1.-5. évfolyam. A tanulók létszáma 44, ami két osztályra van felosztva.
1962 - 1963 szeptember 15- e nagy nap a falu életében, befutott az első busz. Teljesült a régi vágyunk, rád oly nagyon régen várunk, maradj örökre minálunk! - szövegű transzparenssel üdvözlik a nagy eseményt.
1964. szeptember 1-jén új tanerőt kap az iskola. Chovan Sándort Szvitek Istvánné váltotta fel, aki a párkányi iskolából jött ide. A tanulók száma 51.
1964. október 12-én az iskola vezetésében változás áll be, az iskolától búcsút vett Chovan Sándorné és Szvitek Istvánné is.
Az iskola igazgatója Szcsuka József lett, a kisegítő tanerő Szcsuka Józsefné. A tanulók létszáma 49 volt. „ A tanulók tudása megállapításom szerint elég gyenge. Ennek okát a szeptembertől rendszertelenül végbemenő tanításban látom.”
1965. október 17.- A szövetkezet mellett működő kőműves csoport megkezdte az iskola épületének a javítását. A javítási munkálatokra 95 000 koronát kapott az iskola a járástól.
1966. áprilisa- Teljes estét betöltő műsorral szórakoztatták a község lakosait, bemutatásra került a Csilicsala csodái fantasztikus színmű és a Ludas Matyi színdarab.
Az immáron hagyománnyá vált Majálisok alkalmával a talpalávalót a kecsői zenekar húzta. A szülői szövetség tagjai pedig katlanokban főzték a finom gulyást. Így zajlott az ötödikes tanulók búcsúztatója./2.és a 3. sz. kép/
Ebben az évben bevezették a vizet az iskola épületébe. A tanítói szakma társadalmi presztízse ebben az időben még a méltó helyén áll.
1968-1969 Szcsuka Józsefné helyébe Agócs Józsefné lép, aki képesített tanerő. Az iskola új táblát kapott, melyet Barkai Lajos szerelt fel az osztályterembe. A tanulók létszáma 42.
A Tanítók Napja alkalmából Szcsuka Józsefet, a kecsői iskola fiatal tanítóját a JISZ elismerésben részesítette eredményes munkájáért./4. sz. kép/
1970 – 1971 Az iskola épületének tetőszerkezetének kicserélése kezdődik meg.
1964- 2000 –ig, nyugdíjazásáig Szcsuka József az iskola igazgató- tanítója, akinek munkássága, szakmai elhivatottsága meghatározó változást hoz Kecső életébe. Pontos, alaposságot igénylő munkájával, példás életvitelével meghatározó személyiségévé válik ennek a közösségnek. Az általános iskola kezdő szakaszában meghonosított munkásságával látásmódjának, tudásának a továbbadására, a magyar identitástudat kialakítására törekedett. A faluközösség tradicionális, hagyományőrző nevelésében teljes mértékben részt vett, irányítójává vált, a népdalok, a néptánc, népszokások, színjátszás, irodalom, zene terén egyaránt. Tudatában volt annak, hogy a kultúra művelése nem csupán önfeledt szórakozás, hanem az életre való felkészülés egyik módja is, a gyermek művészi hajlamának kibontakoztatója, a társadalomba illeszkedésnek tanulóiskolája is/ volt/ ez egyben.
Szcsuka József, akivel kapcsolatosan személyes élményeim is vannak, mert az ő tanítványa lehettem. Megítélésem szerint a magas követelményszintű, színvonalas oktatói munkássága, erős elkötelezettsége a kultúra terén értékrendet honosított meg falunkban. Ez a fajta igényesség az ő személyiségében, feltétele volt annak, hogy a keze alól kikerült tanítványai valamennyien megállták, megállják a helyüket az életben, a munkájukban egyaránt. A mester nagy hatással volt tanítványaira, ha valakitől, tőle sokat tanultunk mindnyájan. Ő ébresztett rá arra, hogy amit hagyományként kaptunk egyszerre volt szellemi,/ számomra szakmai is / kulturális és világnézeti. Kecső valamennyi lakosa nevében kívánok egészségben gazdag, hosszú életet neki.
2000. szeptember – Kovács Erzsébet tanítónő kezdi meg munkáját. Az iskolai osztály a helyi óvoda épületében mindössze 20 m2- nyi területen kap helyet. A tanulók létszáma 9.

Az iskolában tanítók névsora:

/a képesített és kisegítő tanerőt is értve/

Kovács János
Hegedűs József
Bolyki Gyula
Krupinszky István
Czakó András
Juhász András
Horváth István
Köteles Jenő
Turák István
Czakó István
Barta József Mihály
Titusz Dezső
Repánszky János
Eőry Pál
Jozef Horňák
Helena Hrdinová
Mária Prichelová
Ján Turkota
Helena Ilavská
Beracka Samuel
Chovan Sándor
Koreny János
Mihalik Katalin
Chovan Lýdia
Szvitek Istvánné
Szcsuka József
Szcsuka Józsefné
Agócs Józsefné
Ötvös Eszter
Farkas Anna
Jánosdeák Ida
Kovács Erzsébet

Az iskola történetét Kovács Erzsébet dolgozta fel, további bővítése a jövőben várható.